Bahcsiszeráj

	Bahcsiszeráj (Бахчисарай)
	A kán palotája, a Hansaray
	; Bahcsiszeráj címere
	; Bahcsiszeráj címere
	Közigazgatás
Ország	Ukrajna
Járás	Bahcsiszaraji járás (1923. október – )
Rang	város Ukrajnában; város vagy község;
Irányítószám	98400 — 98408
Körzethívószám	+380-6554
Testvértelepülései	Lista Bursa; Mariupol;
	Népesség
Teljes népesség	10 450 fő (1930); 10 884 fő (1939); 10 852 fő (1959); 15 912 fő (1970); 22 321 fő (1979); 25 363 fő (1989); 27 200 fő (1992); 28 500 fő (1998); 27 549 fő (2001); 27 076 fő (2003); 26 695 fő (2004); 26 628 fő (2005); 26 395 fő (2006); 26 208 fő (2007); 26 124 fő (2008); 26 067 fő (2009); 26 144 fő (2010); 26 215 fő (2011); 26 363 fő (2012); 26 482 fő (2013); 27 448 fő (2014); 27 450 fő (2015); 27 351 fő (2016); 27 188 fő (2017); 26 874 fő (2018); 26 572 fő (2019); 26 680 fő (2020); 28 609 fő (2021);
Népsűrűség	190 fő/km²
	Földrajzi adatok
Tszf. magasság	300 m
Terület	55 km²
Időzóna	EET, UTC+2
	Elhelyezkedése
	é. sz. 44° 45′ 10″, k. h. 33° 51′ 39″Koordináták: é. sz. 44° 45′ 10″, k. h. 33° 51′ 39″
	A Wikimédia Commons tartalmaz Bahcsiszeráj témájú médiaállományokat.

Bahcsiszeráj vagy Bahcsiszaraj (ukránul: Бахчисарай, oroszul: Бахчисарай, krími tatárul Bağçasaray, törökül: Bahçesaray) város a Krím félszigeten a Bahcsiszaraji járásban.^[1] Legfőképpen az 1441 és 1783 között fennállt Krími Tatár Kánság fővárosaként ismert.

Nevének eredete[szerkesztés]

A város neve a perzsa باغچه سرای [bahcse-szaraj] szóból ered, amelynek jelentése "kertpalota" - bağça=kert, saray=palota krími tatár nyelven.

Fekvése[szerkesztés]

A Krím hegység belső oldalán, a Cürük Suv folyó völgyében, 30 km-re délnyugatra a Krími Autonóm Köztársaság fővárosától Szimferopoltól.

Látnivalók[szerkesztés]

Fő nevezetessége a Hansaray-palota, mely a krími tatár kánok egyetlen ma is fennálló palotája. Jelenleg múzeumként látogatható a turisták számára.
Bej Jude szultán síremléke (Мавзолей "Дюрбе Бей-Юде-Султан"), Frunze u. 10/1.
Kis minaret (Малий мінарет)
Tahtali mecset (Мечеть Тахтали-Джамі)
Ismihn dzsámi (Мечеть Ісміхан-Джамі) Szevasztopol u.
Régi orosz temető (Старе російське кладовище). 1855-ben a krími háborúban elesett 2-4 ezer katona temetője
Katalin km kő (Катерининська миля)
Szári-Hjuzel fürdő (Лазня Сари-Гюзель)
Eszki sír (Мавзолей "Ескі-Дюрбе")
Csufut-Kale sziklaerőd (Фортеця Чуфут-Кале). 3 km-re keletre.
Mennybemenetel kolostor (Успенський монастир). Marjam-Dere szakadék oldalán, 2,5 km-re keletre.
Tepe-Kermen barlangváros (Печерне місто "Тепе-Кермен"). 5 km-re délnyugat felé
Kiz-Kermen (Печерне місто "Киз-Кермен"). 6 km-re dél felé
Szent Mihály- és Gábriel-arkangyalok temploma (Церква архангелів Гавриїла і Михаїла)
Kacsi-Kalon barlangkolostor (Печерний монастир Качи-Кальон) Bastanivka falu közelében
Kacsinszki kanyon természetvédelmi terület (Державний заповідник "Качинський каньйон"). 5 km-re délre

Közlekedés[szerkesztés]

Két buszállomása van. Az 1-es számú naponta közel 100 járatot indít és fogad (Автостанция №1) Rakitszko u. 2. Rendszeres vasúti összeköttetése van Szimferopollal és Szevasztopollal.

Érdekesség[szerkesztés]

A Bahcsiszeráji szökőkút című elbeszélő költemény Alekszandr Szergejevics Puskin műve, melyből Borisz Aszafjev szerzett balettet.

Források[szerkesztés]

A város történelme és látnivalói (oroszul)
Látnivalók (angolul), (ukránul)

Jegyzetek[szerkesztés]

↑ Ez a cikk közvetlenül vagy közvetve említést tesz a Krím, illetve a rajta fekvő Szevasztopol város hovatartozásáról, amely jelenleg vitatott. A terület 2014. március 16-ig Ukrajna része volt Krími Autonóm Köztársaság néven. Március 16-án a régióban népszavazást tartottak a félsziget függetlenné válásáról. Március 18-án a népszavazás nyomán létrejött Krími Köztársaság csatlakozási szerződést írt alá Oroszországgal, amely március 20-án módosította alkotmányát és új föderációs alanyként ismerte el Szevasztopolt és a Krími Köztársaságot. A helyi lakosok orosz állampolgárságot kaptak, a területen bevezették az orosz fizetőeszközt, és a félszigetet Oroszország déli katonai körzetéhez csatolták. Ezzel szemben Ukrajna és a világ országainak többsége (köztük Magyarország) nem tekinti törvényesnek a népszavazást és nem ismeri el a félsziget Oroszországhoz való csatlakozásának legitimitását.

Fordítás[szerkesztés]

Ez a szócikk részben vagy egészben a Bakhchisaray című angol Wikipédia-szócikk fordításán alapul. Az eredeti cikk szerkesztőit annak laptörténete sorolja fel. Ez a jelzés csupán a megfogalmazás eredetét és a szerzői jogokat jelzi, nem szolgál a cikkben szereplő információk forrásmegjelöléseként.

Földrajzportál • összefoglaló, színes tartalomajánló lap

[1] Ez a cikk közvetlenül vagy közvetve említést tesz a Krím, illetve a rajta fekvő Szevasztopol város hovatartozásáról, amely jelenleg vitatott. A terület 2014. március 16-ig Ukrajna része volt Krími Autonóm Köztársaság néven. Március 16-án a régióban népszavazást tartottak a félsziget függetlenné válásáról. Március 18-án a népszavazás nyomán létrejött Krími Köztársaság csatlakozási szerződést írt alá Oroszországgal, amely március 20-án módosította alkotmányát és új föderációs alanyként ismerte el Szevasztopolt és a Krími Köztársaságot. A helyi lakosok orosz állampolgárságot kaptak, a területen bevezették az orosz fizetőeszközt, és a félszigetet Oroszország déli katonai körzetéhez csatolták. Ezzel szemben Ukrajna és a világ országainak többsége (köztük Magyarország) nem tekinti törvényesnek a népszavazást és nem ismeri el a félsziget Oroszországhoz való csatlakozásának legitimitását.

[1]